Álmomban szolga voltam. Egy fiatal varázslójelölt szolgája, aki egy idősebb, de unszimpatikus mesterhez került tanulni. (ld. Bartimeus trilógia) A hajlékunk szerény volt, egy fapadlós, hosszúkás szoba, a végén egyetlen ablakkal. Benne egy durván, fából ácsolt ágy és egy fémlábakon álló mosdótál, rajta törülköző és egy kopott tükör. Én jó szolgához illő módon az ajtó előtt aludtam a földön, mint egy huzatfogó. Valami varázsképességem nekem is volt, de elenyésző. Egy halódó kisrókába tudtam életerőt tölteni - persze a sajátomból. Egyszer tiszteletlenül ültem a piactéren a mester jelenlétében és ezért letolást is kaptam, de alapvető feladatom volt a gazdám (és az ő mesterének) kiszolgálása.
Címkék: álom álmok
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://alompor.blog.hu/api/trackback/id/tr913311682
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.