A tegnapi napot kihagytam álomszempontból. Semmi értékelhetőt nem sikerült alkotnom, vagy ha igen, akkor sem emlékszem rá. Viszont elhatároztam, hogy az előző napi álmaimat a következő nap nevével fogom címkézni, így lesz a mai post a pénteki.
Szóval, egy repülőgép hangárban voltam többedmagammal. A táj nagyjából ismerősnek tűnt, de kies volt és száraz. Leginkább a Vác és Verőce közti útra emlékeztetett, a verőcei téglagyár környékén, csak épp a Duna és az út hiányzott. Sötét félhomály volt, és mi a hangárban voltunk sokan, jobbára ismerősök. Időnként kimentünk, de mindig visszajöttünk. Bent éles villanyvilágítás volt, kint homály. Valami lapos, nagyfogú lények tizedelték a gárdát, sosem tudhattuk, hogy kit kapnak el és ki jön vissza élve. Éjszaka, amikor a hangár ajtaja le volt eresztve, a lények ezen az ajtón dörömböltek. Nem mondom, hogy kipihentem magam. Utálom a rettegős álmokat..
Címkék: álom
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://alompor.blog.hu/api/trackback/id/tr331944485
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.